A Kárpát-medence gyepjei nem csupán tájképi elemek, hanem évezredek alatt formálódott, különleges értékű élőhelyek, amelyek megőrzése ma már tudatos és felelős gazdálkodást igényel.
Az odvas fák idő előtti kivágása miatt a denevérek természetes körülmények között alig találnak menedéket, ezért van szükség a mesterséges odúk kihelyezésére. Az első odúnkat amerikai tervek alapján Pőcze László készítette és Pőcze Dániel látta el dekorációval, illetve segített a kihelyezésében. Az odú kivitelezése előtt az MME denevérekkel foglalkozó szakemberét kértük meg, hogy ellenőrizze a terveket.
Az erdőszélen ha jársz,
még simogatja a nap a tájat,
de már ereje gyenge, bágyadt.
Messze szállt a nyár,
nyomában hűvös szellő jár.
Elhallgatott minden madár.
A gesztenye már a történelm előtti időkben elterjedt a kontinensen. A görögök is kedvelték és a rómaiak egyik fontos tápláléka volt. Úgy gondolták, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális feltételek, ahol megél a gesztenye, ezért az egész Római Birodalom területén szakadatlanul telepítették.
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.
A 2018-as év bővelkedett eredményekben és sikerekben. Összesen 14 őshonos fajt, valamint több száz facsemetét és cserjét telepítettünk a parkunkba, számos védett fajt találtunk, eredményesen szorítottuk vissza az akácot. Megépíttettük az első naperőművünket, izgalmas irodalomkutatást végeztünk, továbbfejlesztettük szoftvertermékeinket, és még számos területen értünk el eredményt.
A kutatás célja adatgyűjtés a kivágott famatuzsálemekről és nagyobb fákról: korukról, évgyűrűikről, méretükről.
2020-ban folytattunk az intenzív erdőtelepítést 920 őshonos facsemete ültetésével, 2.100 tölgy makk és 63.400 őshonos cserjemag vetésével. Közben napelemrendszerünk 4.200 kWh napenergiát termelt, önkéntesekkel illegális hulladéklerakókat számoltunk fel, gyöngybagoly költőládát állítottunk, növényeket mentettünk és vállalkozásokat támogattunk ingyenes szoftvereinkkel.
Faültetéskor a két legfontosabb dolog, hogy őshonos és az élőhelynek megfelelő fafajt ültessük. A döntéskor érdemes a klímaváltozást is figyelembe venni. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legismertebb fásszárú fajokat.
A magyarországon megtalálható nappali lepkék tápnövényei, a lepkék területi előfordulása és eszmei értéke táblázatos formában.
A nagyméretű fákat már ősidők óta csodálja az ember. Régen istenként vagy szentként tekintettek rájuk, áldozatokat mutattak be előttük. Gyakran váltak a közösségi élet központi részévé. Mesék, mondák történetek fűződtek hozzájuk. A hatalmas fákat ma is megcsodáljuk, sokan zarándokolnak el megnézni őket. De nemcsak esztétikai jelentőségük van!
Veszélyes, azbesztgyanús hulladékot távolítottunk el parkunkból. A terület előző tulajdonosa építkezési törmeléket helyezett el, ami - mint kiderült - azbesztpala törmeléket, kőzetgyapotszerű és azbesztvakolatra emlékeztető anyagokat, vegyszeres fiolákat tartalmazott.
A 2019-es év egyik talán legnagyobb eredménye az erdőtelepítés és a fajbetelepítés volt. 2,8 hektár erdőt telepítettünk, közel 11 ezer növényt ültettünk parkjainkba, összesen 22 fajt. Három témában végeztünk kutatást és 500 magyar vállalkozásnak nyújtottunk ingyenes szoftvereket.
2024. március idusán - válaszolva a felhívásunkra - nagyszerű önkéntes csapat gyűlt össze a Parkunkban. A kitűzött cél egyszerű volt, a meredek domboldalból egy 13 méter széles és 2 méter magas falat formálni, ami majd költőhelyet szolgáltat a fokozottan védett gyurgyalag pároknak.
Logó rajzpályázatunkra beküldött alkotások. Összesen közel 220 alkotás érkezett hozzánk, 10 munkát díjaztunk a gyermek kategóriában, 5-öt a felnőtt kategóriában, valamint lett 10 kategóriagyőztes és 11 különdíjaztott.
Megérkezett a Sün Navigátor, a fejlesztőjáték, amely nem csak szórakoztat, de életre szóló készségeket is ad gyerekek kezébe!
Az ország jelenlegi erdeinek többségét már legalább egyszer tarra vágták. Az erdőgazdálkodás fő célja a faanyagtermelés, ami ellentétben áll a biodiverzitás és a természetes élőhelyek megőrzésével. A fenntarthatóság a gyakrolatban általában csak a faállományra vonatkozik, az erdei élővilágra nem, és ezen változtatni kell.
Irodalomkutatás az orchideák gombapartnereiről. Az orchideák többsége gombapartnerekkel él szimbiotikus kapcsolatban, és nélkülük a magjaik általában csírázásra sem képesek, ezért fontosnak tartottuk összegyűjteni az ezzel kapcsolatos fellelhető ismereteket.
Történt egyszer, nem is olyan régen, hogy született egy kisfiú, akit a szülei Olivérnek neveztek el. Mivel mindennap születnek gyerekek, senkinek nem volt furcsa Oli világrajövetele sem. Ám ő más volt, az ő szíve teljesen fekete volt, nem szorult bele egyetlen szín sem.
- Az állatok etikai helyzete
- Méhlegelő, avagy milyen egy méhbarát kert
- Pál Erika festőművész
- Növényfajok mentése a nagybakónaki útépítésnél
- Shannon információn alapuló többléptékű információtartalom mérési módszer
- Balogh Ákos: Minden levél fontos!
- Az idős és holt fák fontossága
- Rajzpályázat (lezárult)
- Neurális hálók matematikai modellje
- Fekete István: A Szél és az Erdő
- Bükk telepítés a parkban
- F. Nagy Gábor: Gólyakaland
- Baglyoknak szoba kiadó!
- Az ismeretlen vadméhek
- Vadetetés: több trófea, több TBC
- Bata Nikolett: Az Ősöreg Tölgyfa és a Szél Király
- Liszói agárkosboros-pacsirtafüves rét fajfelmérése
- A borostyán ökológiai szerepe
- Újabb bükk telepítés
- Felső Tamás: Az erdő szelleme
- A szelídgesztenye szaporítása
- Benedek Elek: NE BÁNTSD A FÁT
- Természetvédelmi kaszálás a gyakorlatban