A rezervárumaink távol húzódnak a vízfolyásoktól, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy néhány kisebb erdei tavat alakítunk ki bennük.
Az ország jelenlegi erdeinek többségét már legalább egyszer tarra vágták. Az erdőgazdálkodás fő célja a faanyagtermelés, ami ellentétben áll a biodiverzitás és a természetes élőhelyek megőrzésével. A fenntarthatóság a gyakrolatban általában csak a faállományra vonatkozik, az erdei élővilágra nem, és ezen változtatni kell.
Az Európai Bizottság 2022. június 22-én előterjesztett természet-helyreállítási törvénye egy úttörő szabályozás, amelynek célja az európai élőhelyek riasztó degradációjának visszafordítása.
2024. március idusán - válaszolva a felhívásunkra - nagyszerű önkéntes csapat gyűlt össze a Parkunkban. A kitűzött cél egyszerű volt, a meredek domboldalból egy 13 méter széles és 2 méter magas falat formálni, ami majd költőhelyet szolgáltat a fokozottan védett gyurgyalag pároknak.
Szeretjük a barátságos, szép rovarokat, bánnánk az eltűnésüket, mégis mély szakadék tátong az általunk szépnek tartott környezet és a beporzórovarok között, amelyek egészen más igénnyel bírnak a életterüket illetően.
Az általunk kezelt gyepek életközösségét kíméletes természetvédelmi kaszálással védjük. 🌿🦎🦗🕷🐜🐞🐛🦋🐝 Most bemutatjuk, hogy ez hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Érdemes otthon is kipróbálni!
Két érdekes, védett tövényfajt: több pirítógyökeret és egy karéjos vesepáfrányt találtunk az utcánk hegyre vezető részén, az akácos út rézsűjén. Mindkét növény előfordul a Kőszikla-szurdok környezetében is, és mindkét növény védett, ezért semmiképpen ne ássuk ki és ne kaszáljuk le őket.
Nagybakónak község 2020 decemberében három gyöngybagoly oszlopládával lett gazdagabb. Déli-hegyen és a források völgyében az arra járók megcsodálhatják a ritka gyöngybaglyok számára felállított költőládákat.
Nagybakónak több helyileg ritka növényfaját sikerült kimentenünk egy útépítésről. A munkálatok során sajnos megsemmisült Nagybakónak egyik utolsó olyan élőhelye, amelyen pl. az ágas homokliliom és az erdei peremizs éltek, de az utolsó pillanatban sikerült áttelepítenünk őket több más fajjal együtt biztonságos helyekre, ahol tovább gazdagíthatják a helyi növényvilágot.
Sikerrel zárult az idei első önkéntes napunk Nagybakónakon. A 12 lelkes résztvevő 3 óra alatt közel 40 zsák hulladékot gyűjtött össze. A nagybakónaki Farkas-hegyen több mint 10 elkülöníthető szemétszigetet sikerült felszámolni. Ezen kívül József-hegyen és Öreg-hegyen is gyűjtöttünk szemetet.
Újabb 200 db bükk csemetét ültetettünk parkunkba 2019. december 5-én. A bükk csemetéket az éghajlatváltozást is figyelembe véve a parkunk hűvös, jó vízellátottságú és tápanyagban gazdag részére ültettük.
Minden ősszel eljön a levélhullás ideje, amire sokan problémaként tekintenek és komposztálás helyett elégetnek minden zöldhulladékot. A teljesen értelmetlen égetéssel súlyosan veszélyeztetik a környezetükben élő emberek-állatok egészségét, belélegezhetetlenné teszik a településük levegőjét, és ezzel ellehetetlenítik a friss, tiszta levegőre vágyók életét.
Az odvas fák idő előtti kivágása miatt a denevérek természetes körülmények között alig találnak menedéket, ezért van szükség a mesterséges odúk kihelyezésére. Az első odúnkat amerikai tervek alapján Pőcze László készítette és Pőcze Dániel látta el dekorációval, illetve segített a kihelyezésében. Az odú kivitelezése előtt az MME denevérekkel foglalkozó szakemberét kértük meg, hogy ellenőrizze a terveket.
Veszélyes, azbesztgyanús hulladékot távolítottunk el parkunkból. A terület előző tulajdonosa építkezési törmeléket helyezett el, ami - mint kiderült - azbesztpala törmeléket, kőzetgyapotszerű és azbesztvakolatra emlékeztető anyagokat, vegyszeres fiolákat tartalmazott.
Tavaly elkezdtük Nagybakónak zártkerti területein talált illegális hulladéklerakók felszámolását. Idén folytattuk a munkát: a parkunkkal szomszédos területen mintegy 500 négyzetméteren, az erdőben volt elszórva a hulladék, amelyet fél nap alatt sikerült maradéktalanul összegyűjteni és szelektálni.
Hazánkban egyetlen elterjedt borostyánfaj a közönséges borostyán, ezért nem meglepő, hogy nagyon fontos ökológiai szerepet tölt be az erdei életközösségben azzal, hogy egy különleges élőhelyet teremt a fák törzsén és ágain. A közhiedelemmel ellentétben nem okoz kárt a fában.
Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.
November végén parkunk bükk és vadkörte csemetéket kapott egy lelkes támogatónktól, és beültettük velük a szurdokvölgyet. Nagybakónak neve bizonyos források szerint a bükk szláv nevéből (bukev) ered, ami arra utal, hogy régen kiterjedt bükkösök voltak a falu környékén. Az éghajlatváltozás miatt azonban mára kevesebb olyan hely maradt Zalában, ahol a bükk hosszú távon is megél. Ilyen helyek lehetnek a szurdokvölgyek.
A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác védelmére.
Az idős fák korhadt részei számos faj szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, a faodvakban pedig a gerincesek szinte minden nagyobb csoportjából találunk képviselőt: a hüllőktől a madarakon át az emlősökig. A baglyok számára pedig csak a nagyobb odvak nyújtanak természetes költőhelyet, amelyek csak idős fákban alakulhatnak ki.